Üdvözöljük oldalunkon

A NOSZA (Nonprofit Szektor Analízis) Egyesület célja a civil nonprofit
szektor jogi környezetének fejlesztése.
Fontosnak tartjuk, hogy független
és sokszínű civil szervezetek hatékonyan, ugyanakkor legitim módon
működjenek, fenntartható és észszerűen szabályozott környezetben.
Ennek érdekében a jelenlegi gyakorlatot vizsgáljuk és elemezzük.

Civil szervezet – társadalmi szervezet – civil társaság, az új Civil törvény fogalmi újításai

2014. február. 21

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény helyébe 2012. január 1-jével az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv). A jogszabály számos újdonságot, illetve változást hozott a társadalmi szervezetek számára.
A Civil tv. a „társadalmi szervezet” megnevezés helyett a „civil szervezet” elnevezést vezette be. A civil szervezet fogalma magában foglalja a civil társaságot, az egyesületet és az alapítványt.
A civil társaságot természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül hozhatnak létre. A civil társaság az egyesülethez képest egy lényegesen lazább szervezet, amelynek működéséhez nem szükséges bírósági nyilvántartásba vétel sem, s ennek következtében a civil társaság nem rendelkezik jogi személyiséggel sem.

Egyesületek

- Gazdasági-vállalkozási tevékenység az új Civil tv. szerint

Az új szabályozás értelmében egyesület a későbbiekben sem alapítható elsődlegesen gazdasági- vállalkozási tevékenység folytatása céljából, s a törvény egyértelműen meghatározza, hogy mi minősül elsődlegesen folytatott gazdasági- vállalkozási tevékenységnek. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytat a törvény értelmében az a szervezet, amelynek éves összes bevétele 60%-át eléri, vagy meghaladja a gazdasági- vállalkozási tevékenységből származó éves összes bevétele.

- Elektronikus közgyűlés

Az egyesületek szervezetét érintő lényeges változás, hogy a legfőbb szervet, a közgyűlést minden egyesület esetében évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés azonban elektronikus úton is megtartható az arra alkalmas eszközök igénybe vételével. Fontos, hogy az egyesület alapszabályában az elektronikus közgyűlés megtartásának szabályait előzetesen, részletesen rögzíteni kell.

- Változásbejegyzés

A civil szervezet adataiban bekövetkezett változás esetén a változásbejegyzési kérelmet, a változást követő 60 napon belül be kell nyújtani a nyilvántartást vezető, illetékes törvényszéken. A változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell többek között a változásbejegyzéssel érintett adatokat annak megjelölésével, hogy melyek az új, a módosított, illetőleg a törlendő adatok. Amennyiben az alapszabály is módosításra kerül, úgy annak a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát is be kell nyújtani.

Könyvvezetési és beszámolási kötelezettség

A Civil tv. rögzíti a civil szervezetekre vonatkozó könyvvezetési és beszámolási szabályokat. A civil szervezeteknek ezentúl elkülönítetten kell nyilvántartaniuk az alapcél szerinti - ezen belül a közhasznú - tevékenységeiből és a gazdasági- vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és kiadásait.

Minden civil szervezet köteles a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerinti beszámolót, és a 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet szerinti közhasznúsági mellékletet készíteni. A civil szervezeteknek a beszámolóval kapcsolatos kötelezettségük továbbá, hogy azt megküldjék az Országos Bírósági Hivatal (OBH) részére letétbe helyezés és közzététel céljából. Az elfogadott beszámolót és közhasznúsági mellékletet minden év május 31. napjáig letétbe kell helyezni az OBH-nál, amely kötelezettség az OBH 1363 Budapest Pf.: 24. címére történő megküldéssel teljesíthető. A letétbe helyezéssel egyidejűleg a civil szervezet, ha saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettsége kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezetnek a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig kell biztosítania.

Főszabály szerint csak olyan civil szervezet kaphat költségvetési támogatást, amely beszámolóját letétbe helyezte. További fontos szabály, hogy a jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezet vezető tisztségviselője köteles vagyonnyilatkozatot tenni a beszámoló letétbe helyezését követő 90 napon belül.

Közhasznúsági minősítés

A Civil tv. egyik legfontosabb – a közhasznúságra vonatkozó – változása, hogy egyfokozatúvá tette a közhasznúsági minősítést, s a kiemelkedően közhasznú minősítési fokozat megszűnt.
Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.
A törvény értelmében a közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.
A civil szervezetnek két egymást követő lezárt üzleti évben meg kell felelnie a közhasznúsági feltételeknek, ebből kifolyólag az újonnan alapított szervezet az alapítást követő két éven belül nem szerezhet közhasznú jogállást. Amennyiben a közhasznú szervezet a közhasznú minősítés feltételeinek nem felel meg, 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését.
2014. május 31. napjáig a jelenlegi közhasznú szervezetek, amennyiben a számviteli beszámolójukat letétbe helyezik továbbra is közhasznú szervezetnek minősülnek, azonban 2014. május 31. napjáig kezdeményezniük kell a Civil törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vételt. Ennek elmulasztása esetén a törvényszék törli a közhasznú jogállást.
További lényeges változás, hogy a jövőben a megszűnt civil szervezeteket a törvényszék kizárólag végelszámolási, kényszer-végelszámolási vagy - fizetésképtelenség esetén - felszámolási eljárás lefolytatását követően törli a nyilvántartásából.

A közhasznú minősítéshez szükséges erőforrás és támogatottság

A Civil tv értelmében megfelelő erőforrás áll civil szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
- az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
- a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
- a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

A megfelelő társadalmi támogatottság akkor mutatható ki a törvény szerint, ha a civil szervezet előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
- a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
- a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
- közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja törvény szerinti feltételek teljesülését, s ha ezek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

A közhasznú szervezet létesítő okirata

A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.
Ehhez a szervezet létesítő okiratának (alapszabály, alapító okirat) tartalmaznia kell, hogy a szervezet
- milyen közhasznú tevékenységet folytat, e közhasznú tevékenységet mely közfeladathoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat teljesítését mely jogszabályhely írja elő, valamint - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
- gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
- gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
- közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A közfeladat és a közhasznú tevékenység fogalmát szintén a Civil tv. definiálja, azonban konkrét tevékenységeket nem határoz meg.
Közhasznú tevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.
A törvény szerint pedig közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.

    Designed: Varadi | Developed: Farm