A Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT) a kormány, - a programjában foglaltaknak megfelelően -, hívja életre. Létrehozása megfelel az Európai Unió általános törekvéseinek a társadalmi párbeszéd előmozdítására. Magának az Európai Uniónak a szintjén is működik egy hasonló intézmény: a Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC).

A GSZT küldetése a gazdaság és a társadalom átfogó fejlődését érintő országos ügyek és az ezekben kialakítandó, kormányzati ciklusokat átívelő nemzeti stratégiák magas szintű megvitatása a minél szélesebb nemzeti konszenzus elérése céljából. Ilyen az egész ország jövőbeli fejlődésére kiható nemzeti stratégia az év második felében kimunkálandó Európa Terv.

A GSZT, - hasonlóan az EU tagállamaiban és más fejlett országokban működő ilyen testületekhez -, konzultatív fórum, azaz véleményeket, javaslatokat fogalmaz meg és állásfoglalásokat fogad el. Ezek hatásukat nem jogszabályi kényszer útján, hanem résztvevőinek személyes tekintélye és/vagy a mögöttük álló társadalmi érdekcsoportok jelentősége révén fejtik ki.

A GSZT a mindenkori kormánytól független és pártpolitizálástól mentes intézmény. Résztvevői a jelen kormányzati cikluson túlmutató négyéves időszakra kapnak felkérést. A résztvevők kiválasztása nem kormányzati döntéssel, hanem a kormánytól független „személytelen” mechanizmusok révén történik.

Így egyes esetekben meghatározott társadalmi érdekcsoportokat képviselő szervezetek első számú vezetőinek teljes köre automatikusan felkérést kap a részvételre (ilyenek az országos szakszervezeti konföderációk, az országos munkaadói szövetségek és a gazdasági kamarák), míg más esetekben a delegálás jogát a kormány meghagyja a vonatkozó társadalmi csoportok szerveződései számára (így a tudomány szerveződéseinek illetve a civil szervezeteknek.

A társadalmi párbeszéd hazai intézményrendszeréből a nemzeti stratégiák megvitatására hivatott intézmény eddig hiányzott.

A GSZT és az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT), funkciói határozottan elkülönülnek. Az OÉT a munka világával kapcsolatos háromoldalú érdekegyeztetés hazai csúcsintézménye. A két testület nincs alá-, illetve fölérendeltségi viszonyban egymással, kiegészítik egymást, és semmiképpen nem „riválisok”.

A GSZT működésének nincs közvetlen hatása a parlament munkájára. A GSZT, - ahogy a többi hasonló intézmény az Európai Unióban -, a társadalmi párbeszéd intézménye és nem a törvényhozás „második kamarája”.

A GSZT résztvevőinek köre küldetésének felel meg. Így helyet kapnak a testületben

gazdasági élet képviseletében a munkaadói szövetségek (az OÉT munkaadói), a két gazdasági kamara és a befektetői szféra szervezeteinek első számú vezetői, a Szövetkezeti Tanács elnöke,

munkavállalók képviseletében az országos szakszervezeti konföderációk első számú vezetői (az OÉT munkavállalói),

gazdaságban és a szociális szférában működő civil szervezetek képviselői és

gazdaság és a társadalom kérdéseivel foglalkozó hazailag és nemzetközileg elismert tudományos szakemberek.

A befektetői szférából (a korábbi Gazdasági Tanács résztvevőihez hasonlóan) a következő szervezetek vezetői kapnak meghívást:

a Bankszövetség,

a Befektetői Tanács,

a BÉT Tőzsde Tanácsa,

a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága (HAIC),

a Joint Venture Szövetség

Meghívást kap továbbá a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának képviselője is.

A civil szféra képviseletét ideiglenesen, - amíg a civil szervezetek maguk kiválasztják GSZT képviselőiket -, a civil szférának az európai Gazdasági és Szociális Bizottságba (ECOSOC) delegált képviselői, illetve az Idősügyi Tanács, Országos Fogyatékosügyi Tanács, a Nőképviseleti Tanács, a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia, a MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége), a GTTSZ (a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége) képviselői látják el.

A tudományt a Magyar Tudományos Akadémia jelen és korábbi elnökei valamint az MTA, a Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia és a Magyar Közgazdasági Társaság által delegált egy-egy elismert tudós szakember képviseli.

A GSZT-nek a gazdasági szférát és a munkavállalókat képviselő tagjai négy éves időszakra szervezeteik vezetőinek minőségében kapnak felkérést a testület munkájában való részvételre, ahol azonban már személyes minőségükben vannak jelen. Amennyiben e szervezetek vezetésében változás következik be az új vezető lép a GSZT- ben elődje helyére.

A delegált GSZT tagok mandátumának időtartama, - így a civil szervezetek és a tudományos-szakmai szervezetek esetében -, a delegáló szervezetek elhatározásától függ.

A GSZT sikeres működésének ma fontos előfeltétele, - az Európai Unió egyes országaihoz hasonló módon -, a kormánynak az aktív és magas szintű részvétele.

A GSZT munkájában, - a témától is függően -, a kormány alábbi tagjai vesznek részt:

a Miniszterelnök,

a Miniszterelnöki Hivatalt Vezető Miniszter, aki a kormány állandó képviselője is a GSZT-ben,

a Pénzügyminiszter,

a Gazdasági- és Közlekedési Miniszter,

a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszter,

az Oktatási Miniszter,

az Egészségügyi-, Szociális- és Családügyi Miniszter.

az Esélyegyenlőségi Miniszter és

a Központi Statisztikai Hivatal elnöke.

A kormány miniszterei nem tagjai, hanem „állandó résztvevői” a GSZT- nek. Ez a meghatározás egyrészt jelzi, hogy mandátumuk a kormány mandátumával lejár, másrészt kifejezi a kormány azon távlati szándékát, hogy visszavonuljon a GSZT- ből, - a legfejlettebb európai uniós országok mintáját követve -, amikor és amennyiben ennek a feltételei kialakultak.

A GSZT tagjainak száma így összesen, - a kormány képviselőitől eltekintve -, 41 fő, ami mellett, - megfelelő ügyrenddel - a működőképesség még biztosítható.

A GSZT működését/működtetését illetően a kormány maximális autonómiát kíván biztosítani a testület számára.

A kormány nem kívánt állandó elnököt felkérni. Az alakuló ülés levezetésére az MTA elnökét, - mint köztiszteletben álló és pártpolitikán kívülálló személyiséget -, kérte fel, aki javaslatot fog tenni a GSZT-nek a következő ülés levezető elnökének személyére és napirendjére.

A kormány úgy látja, hogy a testület működésének legfontosabb szabályait a résztvevők megállapodása alapján célszerű alapszabályban, illetve ügyrendben rögzíteni.

A jelen elgondolások szerint a GSZT a szükségleteknek megfelelően, - de legalább évi egy-két alkalommal -, tanácskozik.

Megfelelő pozitív működési tapasztalat, - legalább egy év - birtokában és a résztvevők igényeitől függően szükséges lehet a GSZT jogszabályi alapjait is megteremteni, azaz a testület funkcióit és jogosítványait, szervezetét és résztvevői körét egy Országgyűlés által elfogadandó törvényben szabályozni.Megfelelő hosszabb időtartamú pozitív működési tapasztalat és társadalmi elismertség illetve támogatottság mellett felmerülhet a GSZT Alkotmányba történő iktatása is.

A GSZT működtetése állami feladat. A kormány a Miniszterelnöki Hivatalon belül biztosítja a működtetéséhez szükséges adminisztratív, technikai és pénzügyi hátteret.

A Gazdasági és Szociális Tanács alakuló ülésére, - a Miniszterelnök Úr részvételével -, 2004 augusztus 24-én kerül sor.

Az alakuló ülésre javasolt napirend:

Előzetes eszmecsere az Európa Tervről. Ez módot adna a GSZT résztvevőinek, hogy még az Európa Terv kormányzati előkészítésének viszonylag kezdeti időszakában kifejthessék véleményüket. (Az Európa Terv a kormányzati elgondolások kimunkálását követően ismét a GSZT elé kerülne.)

a GSZT működésével kapcsolatos kérdések.

Budapest, 2004. július 31.

Kiss Péter

.