A KCR-dimenzió azokat az - elsősorban jogi - akadályokat elemzi, melyek gátolják a hatékony együttműködést az állami, önkormányzati intézmények és a civil szervezetek között. A kiadvány 2005. szeptemberében jelent meg nyomtatásban. A tanulmány rövidesen letölthető az EMLA honlapról.
Megrendelés e-mailben vagy a (1) 322-8462-es faxon az EMLA Egyesületnél.
 |
„Nem tehetünk úgy, mintha nem tudnánk, holott igazából nem tudjuk, mi a demokrácia” Varga Csaba, szociológus, elnök, Stratégiakutató Intézet „...a demokrácia úgy a többség akarata, hogy minden, az egész társadalom létét nem fenyegető kisebbséget és minden sajátos egyedet jogi értelemben különös gonddal védelmezni kell” Boros János, tanszékvezető egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem |
A tanulmányok, amelyek az új NOSZA könyvben olvashatóak a környezetvédelem területén kivívott, a részvételi demokrácia alapját jelentő jogok és képességek egyéb közügyekre történő kiterjesztésének lehetőségeit feszegetik, és ennek eszközeit elemzik. Bízunk benne, hogy ezzel sikerül elindítanunk egy diskurzust, amely segíteni fog abban, hogy gyakorlatban is értelmezzük a részvétel, a részvételi demokrácia fogalmát és feltételrendszerét.
A honlapról letölthetőek a kötet számára készült tanulmányok, illetve elsőként olvasható magyarul egy nemzetközi kutatás anyaga.
A kötet 2005. június végén nyomtatásban is megjelent.
Civil szervezetek számára ingyenesen terjesztjük.
Megrendelhető e-mailben vagy faxon (+36 1 322 8462).
Dr. Kiss Csaba: Az Aarhusi Egyezmény kiterjesztésének jelentősége A felelős részvétel elve
Dr. Kerekes Zsuzsa : A környezeti ügyek nyilvánossága az információszabadság jövője?
Dr. Fülöp Sándor: A közérdekű adatok hozzáférhetősége
Dr. Földes Ádám: A jogalkotásról szóló új törvénytervezet következményeiről, esélyekről
Nizák Péter - Péterfi Ferenc: A közösségi részvétel társadalmi és hatalmi beágyazottság
Molnár Szilárd: Civil aktivitás az Interneten Kihalt tánctermek, pezsgő életű chat-szobák?
- Részlet a könyv előszavából -
2002-ben megjelent első kötetünk a Civil szervezetek jogi környezete Magyarországon címet viselte, és azokat a jogszabályokat térképezte fel, amelyek a szervezetek működésének külső szabályait fektetik le. 2005-ben megjelenő jelen kötetünk, és a megjelenés előtt álló K.C.R. dimenzió című kutatásunk, továbblépve, a szervezetek cselekvési terét szabályozó körülményekkel foglalkozik.
Környezetvédő szervezetként az EMLA Egyesület tizenkét éve tevékenykedik a környezeti jogok elmélete - az Aarhusi Egyezmény megfogalmazása és monitorozása, a környezeti demokráciát mérő indikátor-rendszer kidolgozása - valamint gyakorlata - környezeti ügyekben peres eljárások indítása, jogi képviselet - területén. Ezt a felhalmozott tudást próbálja meg most részben átadni a társadalom más ügyeinek képviseletével foglalkozó érdekérvényesítő szervezetek számára.
Az „Aarhusi rendszer” alapelvei (hozzáférés az információhoz, a döntéshozatalhoz és a jogorvoslathoz) nem csak környezeti szempontból, általánosságban is jól értelmezhetőek, megfoghatóak mindenki számára. Mégis, hogyan lehetne az Aarhusi Egyezmény eredményeit elvben más területekre kiterjeszteni? A kötet alapját, és a tanulmányok rendszerét is jelentő „ötlet” kifejtésére dr. Kiss Csaba, az EMLA Egyesület jogásza vállalkozott.
A közérdekű információhoz való jogunk ma már evidencia számunkra. Ennek gyakorlati vonatkozásairól és perspektívájáról az Adatvédelmi Biztos hivatalában az információszabadsággal foglalkozó főosztályt vezető dr. Kerekes Zsuzsa írt a kötetbe tanulmányt. A közérdekű információt keresve, a gyakorlatban eljárva azonban a „titok” áll az érdeklődők útjába. És mennyiféle titok! Ezekről, és az információ elérését hátráltató más akadályokról írt tanulmányt dr. Fülöp Sándor, az EMLA igazgatója. A döntéshozatalban való részvétel egyik kiemelt esetéről, a jogalkotásban való részvételről a TASZ jogásza, dr. Földes Ádám ad áttekintést.
Az Aarhusi Egyezmény külön kiemeli, hogy a gyakorlati megvalósulásban óriási jelentősége van a körülményeknek: a képességeknek, az intézményeknek és az eljárásban részt vevők felkészültségének. Ezeket a kérdéseket két tanulmány is feszegeti: Nizák Péter és Péterfi Ferenc a közösség és a hatalom szerepéről, míg Molnár Szilárd az új információs technológiák jelentőségéről ír. Végezetül, a kötetben elsőként jelenik meg magyarul a Nemzetközi Nonprofit Jogi Központ munkatársa, Vanja Skoric által végzett kutatás összefoglaló tanulmánya, mely a részvételi demokrácia gyakorlatát hasonlítja össze Európa 13 országában.
Bízunk benne, hogy a civil nonprofit szervezetek számára fontos gondolkodást sikerül ezzel a tanulmánykötettel elindítani. A kötet - címéhez és az „Aarhusi rendszer” logikájához híven - egyrészt az ismeretek, az információk átadásához, másrészt a folyamatok megértéséhez szeretne hozzájárulni. Ehhez, és ezen túl, a további lépések megtételéhez kívánunk minden olvasónak sok sikert, önbizalmat és kitartást.
Budapest, 2005. május 3.
Márkus Eszter
Nonprofit Szektor Analízis program
EMLA Egyesület
