Gyakori kérdések a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (NCA) kapcsán

Ezeken az oldalakon azoknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik érintettek vagy érdeklődnek a Nemzeti Civil Alapprogram iránt. Az itt olvasható anyagot a NOSZA program készítette el és folyamatosan frissíti, a szöveget a Miniszterelnöki Hivatal lektorálja. Ilyen formájában az itt olvasható válaszok a hivatalos tájékoztatást is szolgálják.

A lehetséges kérdéseket témakörökre bontva találják meg:

Amiért az NCA törvényt hozták: általános információk (ezen az oldalon)
Az NCA szervezeti felépítése: a Tanács és a kollégiumok
A Tanács és a kollégiumok civil tagjainak megválasztásáról. A civil jelöltállítási rendszer, az elektorok és az elektori gyűlések
Amit az NCA pályázatairól tudni lehet
A Miniszter - kihez tartozik az NCA a Kormányon belül, és mik a jogai?

Amennyiben olyan kérdése van, amelyre itt nem talál választ, keressen meg minket, írjon e-mailt!

Az NCA-nak van egy hivatalos honlapja is, ahol további információkat talál.

A törvény célja, kit érint?

Miről szól az NCA, mi a célja?

Az NCA törvény egy új típusú pályázati rendszert hoz létre. Elsődleges célja, hogy a civil szervezetek fejlődéséhez stabil működési feltételeket biztosítson. Ezért lehetővé teszi, hogy a szervezetek működési költségeikre is szerezhessenek pályázati úton támogatást. A közhasznú szervezetek számára lehetőséget biztosít programtámogatások elérésére is. Az NCA Tanácsának és kollégiumainak ezirányú döntése esetén normatív támogatások is biztosíthatók az Alapprogramból.

Melyek az NCA törvény szerint a civil szervezetek?

Civil szervezet ezen törvény szerint az egyesület, a szövetség és az alapítvány. A törvény nem tekinti civil szervezetnek a biztosító egyesületeket, a pártokat, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket, az egyházakat és a közalapítványokat.

Hogyan alakul az idén az NCA-szervezet létrehozásának menetrendje?

A NOSZA által valószínűsített menetrend vázlata (frissítve 2003. november 7-én):

A Miniszter 2003. október 13-án adott ki egy felhívást, hogy a civil szervezetek jelentkezzenek be a választási rendszerbe, és jelöljék ki elektoraikat 2003. november 12-ig.
Január közepén hívják össze a bejelentkezett szervezeteket regionális, illetve szakmai alapon elektori gyűlésre. Ezek az első elektori gyűlések megválasztanak egy-egy embert, valamint egy-egy póttagot a Tanácsba, hogy a szektor érdekeit ismerve stratégiai döntéseket hozzanak. Más dolga az első elektori gyűléseknek nincsen.
A Tanács első ülésére várhatóan január végén kerül sor. A Tanács által hozott született döntés alapján tudja összehívni a Miniszter a következő elektori gyűléseket. A Tanács dönt ugyanis arról, hogy milyen kollégiumok legyenek, hány tagjuk legyen, és azokat melyik elektori gyűlések válasszák meg.
Elektori gyűlésekre másodszor valószínűleg februárban kerülhet sor, ahol az elektorok a kollégiumokba választanak tagokat. Egy-egy elektori gyűlés - a Tanács majdani döntése szerint - várhatóan több kollégiumba delegálhat tagokat. Sőt az is elképzelhető, hogy az adott elektori gyűlés lesz jogosult az adott kollégium minden tagjának megválasztására. A kollégiumok tagjainak lesz majd a feladata a pályázatok kiírása és elbírálása.
Az első pályázati kiírásokra a kollégiumok első üléseit követően, tehát a jövő év első negyedév végén számíthatunk.

Milyen pénz az NCA forrása?

Az NCA a központi állami költségvetéstől kapja a pénzt. Ennek a nagysága nem évenkénti alkudozások eredménye, hanem a törvényben megállapított összeg: pontosan annyi pénz megy automatikusan az alapba, amennyit az előző évben az adózók civil szervezeteknek ajánlottak fel (1%-os felajánlások). Amennyiben azonban az NCA forrása így nem érné el az SZJA 0,5 %-át, az állam eddig az összegig kiegészíti az Alapprogramnak juttatott összeget. Fontos! A civil szervezeteknek közvetlenül felajánlott pénzek ugyanúgy eljutnak a szervezetekhez mint eddig, ez egy plusz, különálló pályázati keretet képez.

Az állami forráson túl az Alapprogram számára bárki felajánlhat kisebb-nagyobb összeget. Ilyen esetben az adakozót adókedvezmény illeti meg (közérdekű kötelezettség-vállalás).

Civil szervezet vagyok: Hogyan vehetek részt ebben a programban?

Két szinten lehet bekapcsolódni.

Az alapszint az, amikor egy civil szervezet az NCA keretei között meghirdetett pályázati felhívásra jelentkezik és nyújt be pályázatot, támogatást kér. Erre az egészen kicsi szervezetek is jogosultak.
A valamivel nagyobb (legalább egy megyére kiterjedő hatókörrel tevékenykedő) szervezetek már a másik szinthez is kapcsolódhatnak, és elektort küldhetnek, azaz részt tudnak venni az NCA irányító testületeinek, a Tanács és a kollégium civil tagjainak megválasztásában.

Miért vegyünk részt az NCA jelöltállítási rendszerében?

Az a civil szervezet, amely elektort küld a jelöltállítási rendszerbe, szavazhat az elektori gyűlésen és jelöltet is állíthat. Így tud beleszólni abba, hogy kik legyenek a Tanács és a kollégiumok tagjai, vagyis a pénz elosztásában résztvevő személyek. Az a civil szervezet, amelyik nem állít elektort, pedig megtehetné, egy fontos jogáról mond le.

Minél több szervezet elektora van jelen a gyűléseken, annál több szervezet véleményének, érdekének megjelenítése várható a megválasztott testületekben.

Mily módon vehetnek részt az NCA rendszerében az országos szervezetek tagszervezetei, területi- és szakmai egységei?

Ez a kérdés mind az elektorok küldésénél mind a pályázatokon való részvételnél felmerülhet. Abban az esetben, ha az országos szevezet területi vagy szakmai egysége, illetve tagszervezete jogi személy és amennyiben a területi szervezetek, vagy tagszervezetek kimerítik a törvény szerinti regionális hatókörrel működő szervezet fogalmat, akkor regionálisként küldhetnek elektort és pályázaton is indulhatnak. Ha jogi személy, de nem regionális, akkor a pályázaton indulhat.

Az olyan egység vagy szervezet, amelynek nincs jogi személyisége, nem tud önállóan részt venni a rendszerben.